A év évk. 28. vas2026

Kedves testvérek!

Amikor elolvastam a lakodalmas meghívásról szóló mai evangéliumi szakaszt, rögtön az a kérdés merült fel bennem, vajon Jézus mai példabeszédének mi köze van napjaink valóságához? Azt gondolom, annyi, amennyit fel tudsz fogni a hívásból, ami nem az okostelefonodon érkezik, mégis hallható annak, akinek füle van a hallásra. Hagyd, hogy megtaláljon az Isten, hogy Te is a meghívottak között lehess! A meghívottak, és talán a kiválasztottak között is.

Ez a példabeszéd eredetileg Jézusnak a zsidó néppel való kapcsolatáról szól. Mivel megvetik Őt, ahogy a példabeszédben is történt, a király idegeneket, más nemzeteket hívott a menyegzői lakomára. Ez a példabeszéd elsődleges értelme, amely megrázóan fejezi ki Jézus fájdalmát és a nép, mindenekelőtt a vezetők iránt érzett szomorúságát, akik nem értették meg, hogy Ő az Istentől küldött Messiás.

De a példabeszéd ránk is vonatkozik, nemcsak Jézus korának zsidó vezetőire. Isten meghívása Fia menyegzői lakomájára ma is érvényes. Isten fényes, ajándékokkal teli lakomát készített nekünk, minden népnek. Az asztal gazdagon van megterítve. Mennyi kincs van elkészítve számunkra, keresztényeknek! És ahelyett, hogy hálával elfogadnánk, nem akarunk elmenni, mint a példabeszédben a meghívottak. Minden elképzelhető dolog fontosabb számunkra: az üzlet, a szabadidő; a sport. És inkább más vallásokat ízlelgetünk, nyugalmunkat az ezoterikus dolgokban keressük. És ezzel egy időben tevékenységünk észre sem vesszük, az Egyház szolgáinak kicsúfolásává válik.

Mit mondana Jézus ma az öreg Európánknak? Idegeneket hívok meg a menyegzős lakomámra, akik örömmel elfogadják a meghívást. Ha ezt tapasztaljuk, akkor vajon megváltozik a gondolkodásmódunk?

Tanulságos elgondolkodnunk azok kifogásán, akik hivatalosak voltak az ünnepre, de mégsem mentek el. Máté azt mondja, nem törődtek a meghívással és "egyikük földjére ment, a másik kereskedésébe". Lukács evangéliuma még jobban részletezi ezt, és elmondja, milyen okai voltak a visszautasításnak: "Földet vettem, kénytelen vagyok kimenni, hogy megnézzem. ... Öt iga ökröt vettem, megyek és kipróbálom.... Most nősültem, nem mehetek." (Lk 14,18-20)

Mi a közös e különböző emberekben? Mindegyiknek van sürgős elintéznivalója, valami, ami nem várhat, ami leköti figyelmüket. És mit jelképez a menyegzői ünnep? A messiási javakat, az üdvösségben való részesedést, amit Krisztus hozott el, azaz az örök élet lehetőségét. Világos, hogy miben hibáznak azok, akik elutasítják a hívást: elmulasztották a fontost a sürgős miatt, a lényegest, az egyszeri lehetőséget.

Egy fontos dolog elmulasztása a sürgős miatt a lelki életben azt jelenti, hogy elmulasztjuk vallási kötelességünket, mert mindig van valami sürgős dolog, ami leköt minket. Vasárnap van, a szentmisén való részvétel ideje, de van egy kiváló programlehetőség, vagy a lustálkodás ideje, egy őszi kerti munka, vagy az ebédkészítés. A szentmise várhat, az ebéd nem, hagyjuk ki a szentmisét és maradjunk otthon.

A fontos elhanyagolásának veszélye, a sürgős miatt jelen van az emberi szférában, a mindennapi életben is. Az ember számára a legfontosabb, hogy időt szenteljen családjára, gyermekeivel legyen, beszélgessen velük, amikor azok még fiatalok, és játsszon velük, amikor azok még kicsinyek. De az utolsó pillanatban mindig van valami sürgős dolog: munkahelyi ügyek és más tennivalók, és így a családjával való törődést elhalasztja, és későn megy haza vagy túlságosan fáradtan, hogy bármi mással foglalkozzon.

Nagyon fontos, hogy az ember gyakran meglátogassa idős szüleit, akik magukban élnek vagy törődésre szorulnak. Mindenki számára fontos meglátogatni egy beteg barátot, kimutatni érdeklődésünket, s talán valami praktikus tanácsot is mondani neki. De ezek nem sürgős feladatok és ha elmulasztottad, ezzel nem ért véget a világ, és arra gondolsz, talán észre se veszik mások. És ezért nem teszed meg.

Ugyanez igaz egészségedre is, ami szintén fontos. Az orvos megvizsgál és mondja, vigyázz magadra, szánj időt a pihenésre és kerüld a stresszt... mire azt válaszolod: "Igen, igen, ezt pontosan megteszem, mihelyt megvalósítottam tervemet, amikor befejeztem ház körüli munkámat, amikor kifizettem az összes tartozásomat... Míg azt veszed észre, hogy túl késő. Itt van a hazugság: ezer kicsiny dolog van életedben, amivel törődsz, és soha sem lesz időd azokra, amik igazán befolyásolják az emberi kapcsolataidat és örömeidet , vagy mély bánatodat.

Mit is vonhatnék le tanulságképpen a mai evangéliumból?

Jézus követőiként az egyik legfontosabb feladatunk, hogy bemutassuk környezetünknek, kortársainknak: csakis az Isteni lakoma lakatja jól az embert. Csakis ez az út ad boldogságot.

Ezért kérdezzük meg magunktól: Mit kell változtatnunk eddigi életünkön, hogy mások is leolvashassák arcunkról ezt a mély hitet és igaz öröm tapasztalást?

Nem kellene talán több dicsérő és hálaimát mondanunk? A keresztény ünnepnek kellene érződnie rajtunk, még ha a kudarc, vagy sikertelenség miatt bosszankodunk, vagy panaszkodunk is. Kiegyensúlyozottan, derűvel élni az életet, sőt a veszteségeket és beépíteni életünkbe.

Számomra is szebb lenne az élet, ha nem keresnék kifogásokat, ha az örömhírt, az ünnepet keresném katolikus hitemben. És ezek után szívből tudnék örülni mások sikerének.

Uram, Jézus! Segíts megértenem a mai vasárnapon, hogyha ünnepi és hálás szívvel élem életemet, ez annak a jele, hogy már bontakozik bennem, kezd élővé válni a mennyország öröme, hogy Isten országát építem itt a földön.

Ehhez az elhatározáshoz add Uram erődet!

Úgy legyen! Ámen!