Március 17, szerda

Március 17, szerda

A mai evangéliumban (Jn 5,17-30) vitát hallunk Jézus szombati gyógyításáról, személyéről, küldetéséről. Ebben a vitában lehetünk: a/ ellenfelek (rosszakarók), b/ kívülállók (nem érdekel), c/ nézelődők (majd eldöntöm, kinek lett igaza, ahhoz csatlakozom), d/ a hit emberei (Jézus tanítványai), e/ hivatalból tagok (Jézusból, egyházból jól megélők).

A korona vírus elleni harcban, vitában ugyanígy vannak ellenfelek, kívülállók, nézelődők, ebből hasznot húzók stb. Én melyikhez tartozom?

Imádkozzuk meg!

 

Ima:

Uram, Jézus Krisztusom! A korona vírus elleni vitákban oly sokszor hallom az érvet, én nem oltatom be magam: mert én bízom a saját immunrendszeremben; vagy azt: rajtam úgy sem fog a vírus; vagy azt: hogy ez csak hamis kitaláció. Ugyanolyan buta érvek ezek, mint amikor az igaz hit ellen ágál valaki, keres kifogásokat, miért nem akar hinni Istenben.

És nem lehetünk kívülállók ebben a vitában! A hit nem magánügy, és nem magánügy a járvány sem, mert összekötött világban élünk, nem vagyok magányos sziget.

Jézusom, hogyan magyarázzam el az embereknek, hogy én nem hivatalból vagyok a te pártodon? Hogyan magyarázzam el, hogy nem hivatalból akarom beoltatni magam, és nem örömből, haszonból tartom be a védekezési szabályokat?  

Uram, Jézus! Szavaid állásfoglalásra késztetnek. Igent mondok akkor is, ha sok év tanulás, a hit gyakorlása után is vannak olyan pontok életemben, amelynek nem minden részlete világos számomra.

A vírus, a járvány állásfoglalásra késztet. Igent mondok, mert hiszek a tudósoknak, járványügyi szakembereknek, orvosoknak, azoknak, akik súlyos módon átestek a betegségen. Felelősséggel akarok élni, nem akarok senkit megfertőzni, vírust továbbadni.

Uram, Jézus! Ellenfeleid rögtön és jobban megértették, mit akarsz mondani, és határozottan visszautasítottak. Keresztényként a logikus döntésem az, ha én igent mondok istenségedre, és életemet hozzád igazítom.

A vírustagadók ugyanígy megfogták a lényeget, csak éppen kifordították, úgy, mint a hittagadók a hitet.

Kérlek Uram Jézus, segíts, hogy minden csakis az igazságot, az élő hitet, a tiszta tudományt, az emberek javát keressem. Ahogy növekszem hitemben, életemet hozzá igazítsam. Ahogy alakul, változik a vírushelyzet, változtassak hozzáállásomon, igazítsam hozzá nézeteimet. Adj Uram alázatos hitet, tiszta látásmódot! Ámen!

 

Ez a fajzat nem űzhető ki másképp, mint böjttel és imádsággal” (Mk 9,29).

Ugye nem felejted el: az imád úgy lesz csak hatékony, ha a mai napon is böjttel (lemondás), és jócselekedetekkel (alamizsna) megtámasztod!

 

Napi gondolkodó:

A hit és a tudomány.

Christopher West írja: „Képzeljük el a különbséget aközött, amikor egy nő szemébe egy szemorvos néz bele és aközött, amikor a férje vagy kedvese néz a szemébe. A szakember a szaruhártyát nézi, és tudományos tényeket jegyez fel. A szerelmes a nő lelkébe tekint, ami valami költőibb és ihletettebb szavakra készteti. Vajon a szakember „helyteleníti” amit a szerelmes tesz? Nem. Ez egyszerűen két különböző szemlélete ugyanannak a valóságnak. A Teremtés könyvének szerzője nem tudós szakember volt, hanem szerelmes, akit Isten arra ihletett, hogy a világ és az ember eredetének szellemi misztériumait hirdesse.” 

       Miben hiszek? Hangzatos nagy szavaknak? Hajlamos vagyok arra, hogy keressem az aktuális sztárpapot, aki megmondja a tutit? Olyan templomot szoktam keresni, ahol szép szavakkal csiklandozzák füleimet? Ugyanígy, számomra az a hír, aki jól be mer olvasni, aki úgymond megmondja az „igazat”? – Vagy mélyebben utána járok, csak igazi forrásból táplálkozom? Főleg interneten nem osztok meg rögtön minden érdekesnek tűnő, szenzációs hírt?

     Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket!