erősítő gondolatok nov. 15.

Erősítő gondolatok karácsonyig:

ieiunium gaudiosum, az örvendező böjt!

5. November 15.

Derék asszonyt ki talál? Értéke a gyöngyét messze meghaladja. Férje egész szívével ráhagyatkozik, és nem jár rosszul vele. Mindig javára van, sohasem kárára, életének minden napján. Kiterjeszti kezét az elnyomott fölé, a szűkölködőnek meg karját nyújtja. Csalfa dolog a báj, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel. Magasztaljátok keze munkájáért, és a városkapuknál dicsérjétek tetteit.

(Péld 31,10-13.19-20.30-31) A mai olvasmányból idézek.

Nagyobb boldogság adni, mint kapni! Így olvashatjuk az Apostolok Cselekedeteiben Jézus szavait. (Apcsel 20.35) Ennek a mondásnak a fordítottját keresem a mai napon.

Segítsem hozzá a másikat, hogy nekem tudjon segíteni, hogy rajtam tudjon alkotó módon munkálkodni. Mutassam meg neki sebeimet és vágyaimat, hogy meg tudjon ajándékozni engem!

Megdicsérem a másikat munkájáért. Hányszor feledkezünk el erről? A hála és a köszönet mindennapos kell legyen életünkben.

Nehéz a megoldás. De ha mindig úgy imádkozom, úgy böjtölök, hogy bezárkózom, és mások nem vesznek észre belőle semmit, nagy baj. Persze nem kell kérkedni vele, és sokszor tényleg be kell zárkóznom szobámba, ahol csak Mennyei Atyám lát a rejtekben. Jézusnak ezen mondása a farizeusok külsőséges vallásossága ellen szólt.

A legtöbb alkalommal viszont tanúságtevő módon kell viselkednem, és ha jót látok magam körül, meg is kell dicsérnem. Lehet, hogy hosszú ideig, talán évekig is kell adnom a dicséretet, főleg, ha már rossz szokás alakult ki egy családban, munkatársként, vagy akár házassági kapcsolatban.

Pedig milyen jó érzés az, amikor engem dicsérnek meg, és a dicsérettel meg is erősítenek: nem volt hiába való a munkám, a lemondásom, a böjtöm, az imám. Jól jegyezd meg! Ha megdicsérsz valakit, attól te is boldogabbá válsz. 

Az örömmel végzett szeretet imáját idézem most Anna Dengel XX. századi orvosmissziós nővértől:

„Ha igazán szeretsz, találékony vagy.
Ha szeretsz, próbálsz tapasztalatokat gyűjteni, és minden érdekel.
Ha igazán szeretsz, türelmes vagy és hosszan tűrő.
Ha szeretsz, alkalmazkodsz.
Ha szeretsz, adni akarsz, fáradhatatlanul, önzetlenül és nagyvonalúan.
Ha szeretsz, a szolgálatot keresed és nemcsak a munkát.
Az ember nem kíméli önmagát, amikor szeret….”

Adja az Úr, hogy így legyen! – Ámen!

 

Feladat a holnapi napra:

„Vágysz megértésre? Próbálj megérteni másokat! Vágysz dicséretre? Dicsérj meg másokat (...)! Vágysz kedvességre? Légy kedves!” (Böjte Csaba testvér)

Nem is kell hozzá kommentár, ma eszerint cselekedj!