Plébániánk története

 

Plébániánk története:

Újpest első telepesei katolikusok voltak, s 1845-ig Dunakeszi filiájaként szerepelt. 1845-ben a fóti plébániához csatolták.
Peitler Antal József váci püspök végül 1870 februárjában az újpesti egyházközséget önálló lelkészséggé tette, s Illek Vince káplánt bízta meg, hogy a lelkészséget plébániává szervezze. 1875-ben lett Újpest önálló plébánia, első plébánosa pedig Illek Vince, 1875-tôl 1905-ben történt haláláig. A plébánia épülete 1873-ben készült, s vele együtt egy iskolaépület is. A plébániatemplom 1875 és 1881 között épült föl, s az „Egek Királynéja” elnevezést kapta. Később épült meg a torony és a két mellékhajó, még az első világháború előtt. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a Váci Egyházmegyétől az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez. 

Az Újpesti Egek Királynéja Főplébánia története

Dr. Ugró Gyula, Újpest egykori polgármestere, 1932-ben kiadott, „Újpest” könyvéből vett idézet, mely 1930-ig dolgozza fel Újpest, benne a Főplébánia történetét:

 Az újpesti róm. kat. egyház történeti adatai az 1833-ik évi nyúlnak vissza mely év elején  Mildenberger Márton, mint a káposztásmegyeri szőlők legelső hegymestere azt indítványozta, hogy a mai Baross utcába egy kápolnát építsenek. Ugyanazon ülésen a káposztásmegyeri szőlőtelepesek megbízták Gozsdu Emánuelt, mint a szőlőbirtokosság jegyzőjét, hogy gróf Károlyi István támogatását a kápolna építésére kérje ki, és erre a nevezett a következő szövegű levelet intézte a grófhoz:
„Méltóságos Császári Királyi Kamarás gróf Úr!
A Mindenhatónak szent oltalma nélkül semmi sem valósulhatván, semmi emberi fáradozásnak szerencsés sikere nem lehetvén az Ég alatt, keresztény kötelességünknek lenni tartjuk mi is Méltóságodnak dicső nevéről István hegynek nevezett, s már 3-ik esztendőben majdnem minden foganat nélkül művelt szőlő ültetéseket a Mindenek véghetetlen Oltalmába ajánlani, egy kis kápolnát állítani, az Szt. István Apostoli Királyunk ünnepén felszentelni, s e napot Méltóságod örök emlékére a késő Maradéknak István hegyen ünnepül rendelni.
Ugyan ezért mély alázatossággal esedezünk méltóztasson e keresztény buzgó szándékunkat a káposztásmegyeri uradalmi téglaházból 3000 égett téglával kegyesen felsegélni.”

Gróf Károlyi István a kért 3000 téglát haladéktalanul kiszolgáltatta, és ebből a kápolna a mai Baross utcában felépíttetett, s az 1833-ik évben Holló Mihály dunakeszi plébános által tényleg fel is szenteltetett. Ez a kápolna azonban oly kis méretű volt, hogy abban csak a miséző lelkész fért be, a hívők pedig a kápolna előtt lévő téren gyülekeztek, s nem ritkán az eső és a vihar az ájtatoskodók seregét meg is zavarta.
A kápolna az akkori Mildenberger féle, később, Mutnyánszky  István tulajdonát képező szőlő keleti oldalán épült, még az 1880-as években is, bár teljesen elhanyagolt állapotban, fennállott.
Mildenberger Márton itt végleg is letelepedvén, az 1830-as évek vége felé nyilvános gyűjtést rendezett,  a mihez ő maga is tekintélyes összeggel járult, azon célból, hogy a pesti határ mellett lévő akkori temető közepén nagyobb kápolna építtessék, ami az 1840-ik évben meg is történt, és az úgy az ő, mint Panek Lőrinc, a későbbi bíró áldozatkészsége folytán feldíszíttetett és berendeztetett. Az így elkészített immár második és nagyobb kápolna, valamint a róm. katolikus vallású lakók elég tekintélyes száma szükségessé tette, hogy Újpest valamelyik anya egyházhoz csatoltassék, mint újonnan alakult fiókegyház. Erre legalkalmasabb volt Dunakeszi, a melyhez az újpesti róm. katolikus egyház mint fiókegyház tényleg csatoltatott is, a hová 1845-ig oda tartozott. Az egyházi teendők ennél fogva a dunakeszi plébános által végeztettek mindaddig, míg a közelebb eső Fót község, - mely addig szintén fiókegyházat képezett,- önálló lelkészséggé alakult. Ez átalakulás természetes következménye lett, hogy az újpesti fiókegyház a fóti anyaegyházhoz csatoltatott. Az istentiszteletet ezen időtől fogva majd a fóti, majd a rákospalotai segédlelkész végezte.
Az 1868-ik évben gróf Károlyi István templom és paplak részére az egyháznak adományozta a ma is tulajdonát képező területeket, a mire nézve a fóti plébánia naplójában a következő feljegyzés foglaltatik:
„Hoc anno festo S. Stephani protregis munificentissimus Patronus Neopestiensibus pro erigenda parochia sub Nro 226 et 227 duos fundus, pro schola etiam duos sub Nro 228 et 229 et pro parte Ecclesiae in medio fori unum jugerum donavit. Vide litteras fundationales in archivo episcopali conditas.”

Eközben a hívők száma rohamosan emelkedett, miért is Somhegyi József fóti plébános előterjesztést tett a váci püspökhöz arra nézve, hogy Újpesten kápláni lakás létesíttessék, mely kérelem teljesítetvén a káplán ellátásához a fóti plébános sajátjából havi 35 Ft-ot a kegyúr évi 200Ft-ot s a püspök pedig100 Ft-ot adott, s így létesült az iskolaházban a kezdetleges „curiatia” (plébániai hivatal).  A püspök Villásy István kosdi káplánt Újpestre helyezte, ki mint ilyen a fóti plébános joghatósága alatt állott.
  A segédlelkészség felállítása nagy haladást jelentett az újpesti róm. katolikus egyház önállósága felé, de a nagyobb számú híveket ez a megoldás sem elégítette ki. Még ugyanebben az évben küldöttség jelent meg a váci püspök előtt és önálló lelkészség felállítását kérte, amit a püspök is jogosnak és méltányosnak talált és ennek megvalósítása céljából Balla József apátkanonokot bízta meg, hogy a kegyurasággal, az újpesti hívőkkel és a fóti plébánossal lépjen érintkezésbe. Gróf Károlyi István kegyúri képviselője Bossányi László volt, ki a tárgyalások elején azonnal bejelentette, hogy arra az esetre, ha az eddigi viszony az újpesti és fóti róm. katolikus község közt megszűnik, gr. Károlyi István lemond a kegyuraságról, valamint a Fő utca 11 sz. alatt lévő iskola épületet csak róm. katolikus célokra engedi fordíttatni és az újpesti káplán részére utalványozott 200 Ft-ot megvonja. Mindezek azonban nem képeztek oly akadályt, a mely miatt az önálló lelkészség felállításáról az újpestiek lemondtak volna. A megvont 200 Ft fedezéséről az értekezlet mindjárt gondoskodott egyházi adók felajánlásával, a minek nagyságát azonnal megállapították. A lelkész fizetését 500 Ft-ban állapították meg, a mihez még a stóla is járult, nemkülönben megfelelő lakás és 6 öl tűzifa. Mind ezen határozatot a váci püspök jóváhagyta és 1870 február 26.-án kelt leirattal az újpesti egyházközséget a fóti plébániából kikebelezte, önálló plébániai joghatósággal bíró káptalanságra emelte, s ekkor az állásáról lemondott Villásy József helyére a püspök Illek Vincét nevezte ki, a kit a plébánosi jogokkal is felruházott.
Az 1870 évben köttetett meg az egyház és az önálló lelkész között a fizetendő évi járulékra és a lelkészi lakra vonatkozó szerződés, a mi az egyháztanács működésére vonatkozó szabályokkal együtt a váci püspök, valamint Pest vármegye alispánja által szintén jóváhagyatott.
Az 1871-ik évben tartotta meg Peitler Antal püspök az első bérmálást. Újpesten, amikor 256 gyermeket Rákospalotáról is ide rendelt.
Az 1873-ik évben gróf Károlyi István és a váci püspök anyagi támogatásával és egyéb adományok segélyével új plébániai és iskolai épületet emeltetett és az az 1873.évi május 1-én a lelkész, a tanító, a kántor, és egyházfi által el is foglaltatott. Ez új épület egyik termében volt hétköznapokon a mise, mert a temetőbe lévő kápolnát csak vasárnap és ünnepnapokon használták.
     Gr. Károlyi István a kegyúri jogról 1874-ben tényleg lemondott s így a kegyúri jog természetszerűleg a váci püspökre szállott át. Azonban az egyháztanácsnak legfőbb óhaját képezte a kegyúri jog megszerzése. Ebből kifolyólag a tanács 1874. február 25-én szerződésileg elvállalta a kegyurasággal járó terheket, de mivel a kegyúri jog adományozása Ő Felsége által történhet, azt a püspök útján kérelmezték is. A váci püspök javaslata folytán Ő Felsége 1874 nov.23-án kelt legfelsőbb elhatározásával az újpesti róm. katolikus egyház és plébánia felett a kegyúri jogot az újpesti római katolikus hitközségnek legkegyelmesebben adományozta, olykép, hogy azt a róm. katolikus hívek által választott egyháztanács gyakorolja. Erről a legfelsőbb elhatározásról a váci püspök az akkori vallás és közoktatásügyi miniszter Trefort Ágost útján, ugyanazon év november 30-án értesíttetett.
        Az egyháztanácsnak a kegyuraság elnyerése után a legfelsőbb törekvése volt az, hogy a lakosság számának és igényének megfelelő templomot építessen, mert a temetőben lévő kápolna már 7000-8000 hívő befogadására elegendő nem volt. Erre a célra még 1873-ban Illek Vince nagy fáradozással, pénzügyminiszteri engedéllyel ugyan, de saját felelősségre sorsjátékot rendezett, mely a templom javára 20 000 forintot jövedelmezett. Ez összeg azonban a templom felépítésére kevés lévén, a tanács annak kamatoztatásáról akként gondoskodott, hogy a gróf Károlyi István által adományozott ingyen telken ebből az összegből a még ma is fennálló és az egyház tulajdonát képező bazárt építtette, melyet bérbe adott s a befolyt bérösszegeket a templom alaphoz csatolta.
          A templom építése körül kifejtett nagybecsű fáradságos munka, de még egyéb érdemek elismerésül is a váci püspök teljesítve az egyháztanács s általában az összes itt lakó róm. katolikus hívek óhaját, 1875. április 4-én kelt okmánnyal a káplánt plébánossá nevezte ki. A plébános javadalmazásának megállapításánál egyben  egy káplán tartási költség is számba vétetett.
A templomalap javára rendezett sorsjátéknak a templomtéri bazár építésére fordított részen felül megmaradt összegéből, melyhez a bazár épület bérjövedelme, és az e célra rendezett hangversenyek és mulatságok tiszta jövedelmei is csatoltattak, 1875. szeptember 20-án hozzáfogtak a templom felépítéséhez. Serényen folyt az építkezés midőn gr. Károlyi István és Peither Antal váci püspök a templom építésre ígért segélyt hirtelen beszüntették, mire a templom építés megakadt, és az 1880 február végéig szünetelt is.

A rendkívüli nyomasztó anyagi helyzethez járult még az is, hogy a hitközségnek a róm. katolikus iskolákat is fen kellett tartania, hogy tehát ennek a terhétől megszabaduljon a hitközség, az egyháztanácsnak, a vallás és közoktatásügyi minisztériummal folytatott tárgyalásai után, az 1876-ik évben megtartott záró vizsgálatok után az iskolákat a püspök beleegyezésével az államnak adta át.
   1880. február 25-én gr. Károlyi Sándor, gr. Károlyi István fia és örököse azt az ajánlatot tette az egyháztanácsnak, hogy ő hajlandó úgy a templom alapból, valamint a kormány hozzájárulásából és saját adományából is a megkezdett templomot felépíttetni, ha az egyháztanács az eredeti építési tervtől eltér és kisebb templommal is megelégszik. Az egyháztanács ebbe szívesen beleegyezet és ezután a gróf 52 000 Ft költségen a templomot Bachmann Károly építésszel elkészíttette és azt az 1881-ik évi november 27-én fel is szentelték.
Múltak az évek és az új templomon, több és több javítani és pótolni való lett, melyet mindannyiszor gróf Károlyi Sándor nagylelkűen végeztetett el, így a templom boltozatának a nagy fesztávolság miatt szükségessé vált megerősítésére 3000 koronát adományozott, 1885-ben pedig a templomot kifestette, stb.
           A hívők folytonos szaporodásával a lelki pásztori teendők is szaporodtak, miért is az egyháztanács 1886  április 12-én második kápláni állás felállítását határozta el, a mit a megyés püspök is jóváhagyott. Ez időtől kezdve a lelkipásztori teendőket a plébános két segédlelkészével végzi egész mai napig is.

A hívőktől az egyházi adó kezdettől fogva az egyháztanács közbejövetelével eszközölt összeírás alapján a politikai község által szedetett be. Később az egyháztanács elhatározta, hogy az adó beszedését házilag kezeli és csakis a végrehajtással járó teendőket látja el a község.
A templom belseje kezdetben nagyon szegényes volt, mert az összes bútorzatát és berendezését a volt temetői kis kápolna felszerelése szolgáltatta. Hogy ezen az állapoton változtasson Illek Vince plébános 4000 koronát adományozott egy főoltár építésére, minek felszentelése 1886 évi karácsony napján meg is történt. A templomnak azonban még tornya sem volt, miért is a harangok a templom előtt lévő faállványon voltak elhelyezve. Az egyháztanács, hogy a toronyépítkezést megkezdhesse, gyűjtést indított. Az adakozást gróf Károlyi Sándor kezdte meg, melyhez még igen sokan járultak, de miután elegendő összeg nem gyűlt össze, a hiányzó részt  az egyházi adópénztárból fedezték s így a torony 20 000 korona költséggel  felépíttetett, az abba elhelyezett 4db harang pedig 9032 koronába került. A toronyépítésével a templomépítés befejeztetett. Mivel azonban az Isten háza a piactéren épült, a hol különösen vasárnapokon és ünnepnapokon nagyobb tömegű vásáros szokott összegyűlni, kiknek zaja az istentiszteletre is egybe gyülekezettek ájtatososságát a legnagyobb mértékben zavarta, elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozott, hogy a templom közvetlen környékéből minden idegen elem eltávolíttassék, és e célból az egyháztanács többször fordult gróf Károlyi Sándorhoz, hogy a templom építésére adományozott területet az egyház nevére telekkönyveztesse. E kérelmet gróf Károlyi Sándor 1889-ben teljesíttetett is, s ekkor 1600 négyszögölnyi terület a róm. katolikus templom javára telekkönyveztetett. Enne megtörténte után az egyháztanács ezen területet bekerítette  s parkká alakította át, mely célra díszfákat és cserjéket József herceg adományozott.
Az 1880-as évek elején az „Angol kisasszonyok”  a Baross utcában 3 és fél hold szőlőt  vásároltak s az 1886-ik évben azok budapesti főnöknője Schreiber Janka magánvagyonából , a használaton kívül helyezett kis kápolna közelébe 16 000 Ft költségen a Baross utcában ma is meglévő templomot építette, a mire nézve akként rendelkezett, hogy ha az Angol kisasszonyok a Baross utcai szőlő ingatlanukat bármikor eladnák, a templom az újpesti plébánia tulajdonába száll.
A templom még ugyanazon évben felszenteltetett.

Az 1886-ik évi augusztus 1-én a váci püspök dr. Varázséji Bélát hitoktatónak Újpestre helyezte.
Az 1891-ben a városi hatósággal karöltve az egyháztanács a templom toronyban tűzőrségi szobát rendezett be, melynek költségeit 50%-ban a város viselte. Ugyanakkor a toronyóra is felszenteltetett.
Az 1891. november 19-én gróf Károly Sándor a régi 644 négyszögöl területű temetőt és a rajta lévő kápolnát ugyancsak az újpesti róm. katolikus templom javára tulajdonjogilag átruházta.
Így gyarapodott folyton az egyház vagyona, a hitélet fejlesztése pedig nagyban javította az újpesti közállapotokat.
Az 1905-ik évben nagy csapást mért az egyházra Illek Vilmos halála kinek hosszú évtizedes papi és közéleti működése  a község lakosába felekezeti különbség nélkül a legteljesebben elismerés és hála érzetét váltotta ki úgy hogy halála nemcsak az egyházat, hanem az egész községet is mély gyászba borította.
         Az 1905. évi május 8-án tartott egyháztanács ülésen, a melyet a váci püspök képviseletében Balás Lajos akkor még pápai prelátus, rövid idő multán pedig rozsnyói püspök vezetett, az Újpesti katolikus egyház, plébánosává egyhangúlag és nagy lelkesedéssel dr. Varázséji Béla, a költői lelkületű és közel húsz év óta mint hitoktató helyben működő lelkész választatott meg, a ki a legnagyobb buzgalommal folytatta nagy nevű elődjének nemes munkáját Újpesten, az egyház,  a hitélet fejlesztése és a közélet nemesebbé tétele iránt.
A hívők számának rohamos szaporodása következtében a Szent-István téri templom csakhamar szűknek bizonyult.

Az 1908 év folyamán az egyháztanács az egyhajós templomhoz Zák Lajos építész tervei szerint 86 000 K. költséggel két oldal hajó építetett, a mi igen szerencsés megoldás és építészeti szempontból is igen sikerült alkotás úgy, hogy ma a hívők igen nagy száma fér be a templomba.
Az egyháztanács, mely a lelkipásztorral mindig a legteljesebb egyetértésben működik az egyház ügyeinek előbbre vitelében, a legelső ízben az 1869-ik évben választott: Első elnök lett: Kurczbek József, alelnök: Szerényi Vince, pénztáros: Jäck Márton, ellenőr: Veruda Péter, jegyzők: Villássy István és Benicky Antal. Választatott még ugyanakkor 16 rendes és 4 pót egyháztanácstag.

Elnökké ezután sorban következők választattak meg: 1870-ik évben Veruda Péter, 1871-ben Weltz Károly, 1872-ben Kerekes László; 1873-ban Oberdorfer János; 1880-ban Keil Károly, kit betegsége folytán két éven át 1890-től 1892-ig Ullerich Gyula helyettesít; 1896. Kárpáthy József, 1899 dr. Pihál Viktor; 1900-ban Csepcsányi Béla; 1906-ban Hőberth Béla; 1915-ben dr. Miklós Antal, 1921-ben Hőberth Béla;1925-ben dr. Sensey Aladár.
Az 1925. évi szeptember havában az egyháztanács egyhangú lelkesedéssel dr. Csík Józsefet választja plébánosává, ki fiatal lelkének nemes tüzével lát hozzá egyháza további fejlesztéséhez.

Az „Angol kisasszonyok” újpesti ingatlanukat eközben eladták, a Baross utcai templomot pedig a kommunizmus alatt lelketlen gazsággal kifosztották s az évek hosszú során át teljesen üresen lezárva állott. Az egyháztanács elé az 1925-ik évben az új plébános azt az indítványt terjesztett, hogy ezen templom mellett lévő 4700 négyszögöles ingatlant, a melyen 348 négyzetméter beépített területen ház is áll, az egyház a felkínált 360 000 000 korona eladási áron szerezze meg, s abból hitoktatói otthont létesítsen és így  a most már tulajdonát is képező Baross utcai templomot is újból berendezve használatba helyezze. Az indítvány elfogadtatott s az ingatlant az egyház meg is meg is szerezte, de mert anyagi nehézségek merültek fel a templom a jó karba helyezése, felszerelése és az ingatlan 100 000 000 K vételár hátralékának lefizetése körül, mindezen kötelezettségek átvállalása mellett úgy a Baross utcai templomot, mint a mellette megvett ingatlant az egyháztanács teljes tulajdonjoggal a szaléziánusok magyarországi rendjének 1927. évi február 7-én átadta, akik Jézus Szent Szívéről  általuk elnevezett templom teljes használatba helyezésén kívül, elváladt kötelezettségükön túl nagyobb építkezés után Varga Dénes igazgató  vezetése mellett öt rendtaggal kezdték meg itteni nemes emberbaráti és hitéleti működésüket.
Az 1928-ik évben szentelték fel a Jézus Isteni Szívéről nevezett Karmelita rendű apácák az Erzsébet tér mellett lévő ingatlanukon épített Krisztus király kápolnájukat, mely apácarend helybeli főnöknője 20 rendtaggal áldás teljes munkásságot fejtettek ki, s a kik legnemesebb hivatásukat a gyermekvédelem terén teljesítik; 120 internátusi és 80 napközi otthonba járó gyermeket gondoznak állandóan. Nyáron pedig még a gyermeknyaraltatási akciónak is a szolgálatába állnak.

Az 1928-ik évben katolikus kultúrház céljaira megveszi az egyháztanács a Deák Ferenc utca 41. szám alatt lévő 300 négyszögöl telken épült egyemeletes teljesen kitűnő karban lévő épületet 84 000 P. vételáron.

Újpest város képviselőtestülete az 1930-ik évben hozott határozattal az az OFB. által kiosztott területen építendő róm. katolikus templom és paplak céljára 600 négyszögöl nagyságú telket ajándékozott az egyháznak.

 A lelkészi teendők ellátásában a plébános oldala mellett két káplán működik, és pedig Csepy Pál  pápai kamarás és Kohlmayer Mihály, míg a hitoktatást kilenc lelkész név szerint: dr. Koncz József, dr. Fekete Ferenc, hittanárok Csatáry Gusztáv, Serényi Béla kórházi lelkész, Wall Ferenc szegényházi lelkész, dr. Felekhoffer jános, Walter Lajos legényegyleti elnök, Kreutzinger Géza, gyermekkórházi lelkész, Kovács József megyeri lelkész teljesítik.
Az egyháztanács egyházi elnöke dr. Csík József apátplébános világi elnöke dr. Semsey Aladár polgármester, alelnök: dr. Ziebolen Endre, jegyző: dr. Miklós Alajos, gondnok: Weigele Sándor, pénztáros: Teszárovics ernő, ellenőr: vitéz Vereckey Ferenc. Az egyháztanács rendes tagjainak száma a tisztikaron kívül 19 rendes és 6 póttag. Az egyházi karnagy Pécsy Gyula.

 Az újpesti katolikus jóléti és kulturális intézmények az alapításuk sorrendje szerinte  következők:

 A „Katolikus legényegylet”

Az 1891. évben dr. Varázséji Béla akkori újpesti hittanár ez idő szerint váci prelátus kanonok kezdeményezésére megalapítatott az újpesti Katholikus Legényegylet.

Tíz évi működés után gróf Károlyi Sándor átengedte az egylet céljaira a Csokonay u. 38 sz. házat, ahol ma is székel az egyesület. Gróf Károlyi László pedig hosszú évek során segítette az egyletet és segíti ma is az egyesület áldásos munkálkodást. Az iparos ifjúság művelését csak az 1914 évben kitört világháború szakította meg, amikor az egylet 200 tagja vonult be katonának, és így a háború végéig szünetelt a működés. A háborút követő forradalmak alatt az egyesület székháza nagy veszélyben forgott, mert oda költöztek a kommunista ifjúmunkások, akiknek garázda viselkedése igen sok anyagi kárt okozott az egyesületnek. A vallást és hazát tagadó söpredék eltűnése után az egyesület újra folytathatta működését, hogy céljának és hivatásának megfelelően a vallás és hazaszeretet jegyében nevelje az iparos ifjúságot s azokat műveltté, intelligenssé tegye, hogy ezáltal becsületes munkás tagjai lehessenek a társadalomnak. Évente az úgynevezett legénynapokon 15-20 ismeretterjesztő előadást tart, amelyek felölelik az ipari szaktudást, jogi, egészségügyi, és társadalmi kérdéseket, miáltal a tagok az iskolákban szerzett ismereteiket kibővítik és fejlesztik.

A komoly és vallásos nevelés mellett az egyesület gondoskodik arról is, hogy a tagok szórakozásaikat az egyesület keretén belül is megtalálják. Sok évig működött a sport és turista szakosztály, mely az utóbbi években az egyesület levente csapatává alakult át.
Országos hírű az egylet műkedvelő gárdája, mely szintén egyik főtényezője az egyesület életének.
Az egyesület keretén belül működik az Újpesti Kat. Legényegylet Takarék Asztaltársasága és az Újpesti Szent László lövészegyesület, ahol a tagok a lövészet szaktudását elsajátíthatják.
Újpest városának, de legkivált az iparos társadalomnak, ma már az Újpesti Katolikus Legényegylet egyik számottevő társadalmi tényezője.
A legényegylet ez idő szerint elnöke dr. Csík József apátplébános, ügyvezető elnöke Valter Lajos hitoktató, a világi elnök pedig Gerber Lajos.

 Az „Újpesti Katolikus Kör”

Az „Újpesti Katolikus Kört” az 1903-ik évben alapították dr. Varázséji Béla, akkori hittanár és Hőberth Béla, a katolikus egyháztanácselnöke. A köralapítóinak célja arra irányult, hogy társadalmi és kulturális tevékenység mellett a hitélet fejlesztését szolgálják. A kör e céljának minden tekintetben meg is felelt, s a társadalom olyan harmonikus működését segítette elő, ami minden téren üdvös hatást eredményezett, a felekezeti béke fenntartása terén pedig megbecsülhetetlen szolgálatokat teljesített Újpesten.
Évről-évre intenzívebb működést fejt ki a kör a kultúra szolgálatába az általa rendezett hangversenyek és felolvasások által, a hol mindig elsőrangú írók és művészek szerepelnek.
A körnek fennállásának óta 3-400 tagja van, kik Újpest társadalmának is vezető tagjai. A katolikus egyháztanács áldozatkészsége folytán a kör olcsó házbér mellett az egyház tulajdonát képező tágas és igen kényelmes helyiségekkel rendelkezik, a hol megalakulása óta a tagok és azok családjai is igen gyakran társas összejöveteleket is rendeznek. A kör jelenlegi elnöke Farkas István gimnáziumi igazgatóhelyettes tanár. A kör 1928-ik évben ünnepelte fennállásának 25.-ik évfordulóját.

 Az újpesti Katolikus Nőszövetség

Alapításának éve: 1921. Működésének célja: Az Újpest városi katholikus nőket egy táborba tömöríteni, hogy a vallási élet alapján a kulturális életet fejlesszék és hogy szociális, valamint karitatív téren is működjenek. Ezen tevékenységek elsajátítására az egyesület tagjai részére állandóan oktató előadásokat rendez, amelyeken gyakorlati útmutatások történnek az egyesületi cél megvalósítására. Az egyesületnek kifelé való munkássága leginkább a szociális élet terén, a karitatív cselekedetek gyakorlásában nyilvánul meg. Állandó szegény gondozást végeznek a tagok, a nélkülözőket segélyezi az egyesület. A szegény iskolás gyermekeket könyv és tandíjsegélyben részesíti, karitatív intézményeket tart fenn, (gyermekkórház, vakok menhelye, szalézi intézet) stb. és segélyben részesíti; nagyobb ünnepekre, különösen karácsonyra 100-120 szegény családot részesít természetbeni (ruha, élelmiszer) adományban. Tíz évi működése alatt a segítésének értéke meghaladja a 30 000 pengőt. A köz érdekében kifejtett tevékenysége mellett az egyesület tagjainak érdekeiről sem feledkezik meg, mert családvédelmi és háztartási kurzusaival a női hivatást gyakorlati módon igyekszik tagjaiban feléleszteni.
A Kat. Nőszövetség a leány ifjúság nevelésével is foglalkozik. Három leánycsoportja van, amely csoportokban az egyesület leánytagjai szakszerű vezetés és tanulmányozás alapján készülnek a modern nő korszerű és fontos hivatására.
A nőszövetség ez idő szerinte elnöke dr. Semsey Aladárné.

 Újpesti Credo Férfi egyesület az 1925-ik évben alakult a vallási élet ápolása végett. Mai vezetője Kreucinger Géza.

 Az újpesti Könyves Kálmán reálgimnázium ifjúságának Mária kongregációja 1909-ben alakult. A Kongregáció ez idő szerinti vezetője Koncz József dr. intézeti tanár.

 Szent Margit Leánykongregáció

Alapításának éve 1921. Célja a vallásos önnevelés a tevékeny és gyakorlati katolikus élet elsajátítása, az apostolkodás a családi életben és a családi életen kívül, az irgalmasság cselekedeteinek különösen a szegény segítésnek a gyakorlása.

 Az Újpesti Férfiak Szent István Kongregációja. Alapításának éve 1924.

 Kanizsay Dorottya Leánylíceum Kongregáció. Alapítási éve 1925. Mindhárom kongregáció egyházi vezetője: Fekete Ferenc hittanár.

 Az újpesti I. és II. számú polgári leányiskolába 1921. évben alakult a Szt. Ágnes kongregáció; az I. és II. számú polgári fiúiskolában 1929-ben a Szt. Imre kongregáció, végül az elemi iskolákban a hitoktatók vezetése alatt a róm. katolikus tanulók a Jézus Sz. Szíve gárdájába tömörülnek a vallásos élet fejlesztése céljából.

 A főplébánia történetének feldolgozását az 1930-as évek utánra is folytatjuk....
Ehhez szívesen fogadunk cikkeket, fényképeket, beszámolókat.

Plébániánk papjai a kezdetektől:

Figyelem! Az 2007-ben kiadott  "125 éves az Újpesti Főplébánia Templom" című könyv 42-44. oldalán található egy sok-sok hibával tarkított névsor. A 44. oldalon az 1970-es évektől napjainkig 9 hiba van. - Szerepel nem létező nevű pap (ilyen nevű pap sehol, semmikor nem volt),  - 1 létező pap pedig kimaradt, az évek össze-vissza vannak feltüntetve, sőt a könyv alapján 1977-1980 között nem is volt itt káplán, pedig akkor még  minimum 3 pap volt a plébánián. Van aki 13 évvel korábbra van írva. Sebők atya aki 9 évet volt itt, 5 évre lett rövidítve, és még azt is rosszul írták stb. Ezek mind ki lettek javítva. Viszont az 1970-es évektől korábbra nem tudunk visszatekinteni, nincs meg a plébániai adattár, pedig bizonyára ezekben is található hiba...... Ha valaki tud biztos forrást, megköszönnénk. A plébánosok neve és  hivatali ideje az végig jó a könyvben is, - és most már helyes adataink vannak az 1970-es évektől kezdődően a káplánokról is, melyet alább közlünk.

Plébánosaink
Illek Vince 1875 -  +1905

Varázséji Béla 1905 - + 1925

Dr. Csík József apát 1925 -  + 1964

Dr. Babócsai Endre 1964 -  +1975

Bardócz Ernő 1975 -  + 1986

Szigetvári Imre 1986 - 1991  (elhunyt 2013.ban)

Dr. Visnyei Lajos 1991 - 1997  (elhunyt 2015-ben)

Magyar Ferenc 1997 -  + 2000

Dr. Temesszentandrási Péter 2000 - 2007

Horváth Zoltán 2007 -

Áldozópapok, káplánok, hittanár papok, lelkészek,  és kántor-karnagy lelkészek,  a kezdetektől a főplébánián:

Villási István 1869-1874  ... Ebszth János 1873-1874 ... Vozarik Antal 1874-1875 ... Fajt János 1875 ...Szlezák János 1875-1876 ... Matejka Vilmos 1876-1877 ... Zsatkó Antal 1877-1878 ... Pruszinszki József  1878-1879 ... Varga Antal 1879 ... Krier József 1879-1880 ... Kraszna János 1881 ... Vághegyi Ágoston 1881 ... Schimmallcsik Lajos 1881-1882 ... Bucsek István 1882-1885 ... Pelevz Béla 1885-1886 ... Bingert János 1886-1887 ... Varázséji Béla 1886-, 1905-től plébános, ... Kaltenecker Márton 1887-1888 ... Trummer Ferenc 1888 ... Odray Celesztin 1888-1889 ... Schimmallcsik Lajos 1889-1890 ... Dr. Rovnyász János 1890-1892 ... Droppa Károly 1892 - 1893 ... Petrócz József 1892-1894 ... Polákovics Mihály 1893-1897 ... Hirling József 1894-1899 ... Kalvoda Ferenc 1897-1898 ... Magurányi József 1898-1899 --- Regyás Gyula 1899-1901 ... Drexler Antal 1899-1901 ... Sztrizs József 1901-1904 ... Schláger Árpád 1901 ... Léska József 1901-1905 ... Vayer József 1902-1906 ... Podhorányi Adolf 1904-1906 ... Huszár László 1905-1910 ... Tetlandy Rudolf 1906-1910 ... Kubacsek József 1906-1900 ... Dr. Thury Károly 1909-1921 ... Boda János 1910 ... Forgács János 1910-1915 ... Zelinka László 1910-1916 ... Fekete Ferenc 1913-1914 ... Rácz Károly 1915-1917 ... Kardoss Béla 1916-1918 ... Csík József 1917-, 1925-től plébánosként ... Víz Elemér 1917-1919 ...   Fridrich Sándor 1917 ... Koterba istván 1918-1920 ... Kiss Géza 1918-1920 ... Forgács János 1918-1919 ... Niedermann Márton 1920-1921 ... Dr. Sághy Sándor 1921-1922 ... Csepi Pál 1921-1941 ... Dr. Nagy Pál 1922-1924 ... Száraz János 1924-1925 ... Bucsányi Sándor  1925-1926 ... Antal Pál 1926-1927 ... Kohlmayer Mihály 1927-1933 ... Dr. Schaub Zoltán 1931-1950 ... Bárány Dezső 1933-1938 ... Palla Béla 1936-1937 ... Varga R. József 1938-1942 ... Gastmüller (Gát) István 1938-1942 ... Muszély Viktor 1939-1942 ...  Dr. Major Antal 1942-1954 ... Varga Sz. János 1942 ... Dr. Szauder Gyula 1942-1943 .... Csucs Kálmán 1942-1955 ... Dr Varsányi Lajos 1943-1945 és 1952-1955 ... Csiffáry István 1953-1955 ... Frajna Mihály 1954-1966  ... Szepesi Ottó 1955-1956 ... Pallai Ignác  1955-1959 ... Ludmány Antal 1956-1968 ... Csiszár János 1959-1961 ... Polessó Antal 1961-1964 ... Kiss János Gábor 1964-1967 ... Kádasi István 1966-1969 ... dr. Szücs Ferenc 1967-1973 ... Spáczay Zoltán 1968-1969 ... Somlai József 1969-1970 ... Somos József  1969-1973 ... Knapp Iván 1970-1973
Mándoki György 1973-1974
Tóth Péter Domonkos 1974-1975
Varga Lajos 1975-1977  (2006-tól váci segédpüspök)
Unti József 1975-1979
Sebők Sándor 1977-1986
Kárpáti Sándor 1979-1981
Gila György 1981-1985
Lőrinczi Ferenc 1985-1991
Csellár András 1988-1990
Tercsi Zoltán 1991-1996
Szakács László 1996-1997
​Cseh Zoltán 2017 . aug. 1- okt. 18.

1997-től kezdődően nincs káplán, papként csak a plébános működik egyedül, kisegítőkkel.

Állandó Diakónus a plébánián:
Kiss Vladimír, 1990 - 1997

Diakónus a plébánián, gyakorlarti éven:
Nagy Sándor 2015 - 2016

A templom történetéről 

Újpest, alapításától kezdve szívesen fogadta a különböző vallási felekezetű polgárokat. Mildenberger Márton már 1833-ban elsőként kérte gróf Károlyi István hozzájárulást egy kis kápolna felépítéséhez. Az imahely szűknek bizonyult, ezért rövidesen új, nagyobb befogadóképességű kápolnát avattak. Az 1870-es évek elején már 7-8000 katolikus hívő élt Újpesten, ezért a templomépítés elodázhatatlanná vált. Károlyi gróf 1868-ban telket adományozott a közösségnek erre a célra, valamint paplak építésére. A paplak 1873-ban készült el és a közelmúltig az új vásárcsarnok helyén állt. A plébánosi jogkörrel kinevezett Illek Vince vakmerő tervet eszelt ki: a templomépítés anyagi fedezetének előteremtésére, pénzügyminiszteri engedéllyel sorsjátékot szervezett, a bevétel kamatoztatására pedig a templomnak szánt adománytelek szélén egy bazárt emeltetett, s a kiadott üzletek bérleti díja a plébániát gazdagította. Ezen felül adományokra, valamint jótékonysági rendezvények bevételére támaszkodhatott. 1875-ben 2,8 m falmagasságig jutott az új templom építése, ám anyagi okok miatt öt évre leálltak a munkálatok. Gróf Károlyi István fia, Sándor 1880-ban átvállalta az anyagi terheket azzal a feltétellel, hogy a tervezettnél szerényebb méretben valósítják meg Isten újpesti hajlékát. Kauser József építész áttervezte, Bachmann Károly építési vállalkozó pedig megvalósította az egyhajós, torony nélküli templomot. 1881. november 25-én fel is szentelhették. Tornyát 1888-ban Kauser építész tervei alapján építették fel. Közel negyedszázadon keresztül Újpest legmagasabb pontja a tetején lévő feszület volt. 1907-ben Zák Alajos építész két oldalhajóval gazdagította az Egek királynéja templom alapterületét. E formájában láthatjuk ma is.

  1. A templomtorony titkai

Újpest katolikus főtemplomát 1881 november 27-én szentelte fel Virter Bertalan váci segédpüspök, az Egek királynéja tiszteletére. Ám, a harangoknak otthont adó és magasságával Isten dicsőségét hirdető tornya azonban csak később öltött testet.

Kauser József készítette el terveit, Heisz Károly építési vállalkozó pedig megvalósítását mozdította elő. Gróf Károlyi Sándor és a hívek nagylelkű adománya fedezte építésének költségeit, így 1888 augusztusában végre elkészült Újpest akkor legmagasabb pontjának számító, 54 m-es templomtorony. Nagyságának közel negyed századig nem akadt vetélytársa, akkor pedig Újpest vízművének részévé váló Víztorony érte utol.

A templomtorony befejezésének záró aktusa a helyi sajtó szerint 1888. augusztus 15-én történt. Heisz Károly maga vitte fel és helyezte el a torony csúcsán a most is látható feszületet. A kereszt alatti gömbbe két iratot tettek. Egyikből kiderült, hogy Károlyi gróf és a polgárság adományából született a torony Kauser tervei szerint, míg a másik levél az egyházközség akkori vezetőségének névsorát tartalmazta. Minderről az utókor megfeledkezvén, csak a templom 1956-ban véghezvitt felújítása során talált rájuk.

Hamarosan megérkeztek a torony új lakói, a harangok, s 1888. október 7-én este 7 órakor szólaltak meg először. A legnagyobb 1010 kg-os Szent István, az 593 kg-os Szűz Mária, a 172 kg-os Borromei Szent Károly, a 69,5 kg-os Szent Flórián nevét viseli, utóbbi csak tűzvész esetén szólal meg. Az ötödik, 305 kg-os harang már nincs meg, feltehetőleg az első világháború hadászati célú kötelező harang beszolgáltatásának esett áldozatul. Szimpla haranghangjuk az utóbbi években változatos és dallamos harangjátékká bővült.

1891-ben a hatósággal együttműködve, a „vörös kakas” figyelésére tűzőrségi szoba létesült toronyban. És ugyanekkor már az idő múlását is nyomon követhették a járókelők: órával szerelték fel a tornyot.

Még építése során a helyi sajtó rosszmájú cikkel igyekezett az olvasók kedélyét borzolni, amely szerint a templom görbe tornyára épül a csúcs. Hogy ennek mennyire volt valóságalapja – arról mindenki ma is meggyőződhet.

  1. Az Egek Királynéja templom három kiemelkedő jótevője

Az egyházközség működése mindig is érzékenyen függött vezetőitől. Ejtsünk szót három olyan férfiúról, akik nélkül nem jöhetett volna létre és nem lenne látható mai pompájában a Szent István téri főplébánia templom.

A római katolikus hitélet agilis mozgatórugója, mondhatni motorja volt Illek Vince pap és helyi káplán. Plébánossá 1875-ben vált, amikor Újpest plébániai rangot kapott. Sorsjátékkal és bazár építésével szervezett gyűjtést a templom építésére, majd különös gondot fordított a megvalósult Isten háza továbbfejlesztésére. 1886 karácsonyára saját költségén új oltárt építtetett, majd gróf Károlyi Sándor újabb telekadományával együtt az épület körüli területet bekerítette és parkosította. Ehhez maga József főherceg adományozott cserjét, bokrot és fát alcsuti birtokáról, talán ezek közül is látható néhány a templom főbejárata mellett. 1897-ben a Ferenc József-rend kiskeresztje kitűntetést kapta. Illek Vince 1905-ben 68 évesen hunyt el.

Az Utóda, dr. Varázséji Béla idején összegyűlt  adománynak köszönhetően bővülhetett a plébániatemplom: 1908-ban, Zák Alajos tervei szerint oldalhajók épültek a főhajóhoz. 1911 pünkösdjén pedig először szólaltak meg – a közelmúltban felújított – orgona sípjai. Újpest legnagyobb hangszere Országh Sándor és Fia rákospalotai orgonaépítő manufaktúra keze nyomát dicséri. Varázséji Béla 1917-ben váci kanonokká lépett elő, majd őrkanonok lett. 1927-ben Újpest díszpolgárává választották.

Tőle 1925-ben vette át a főplébánia vezetését dr. Csík József apátplébános. Többek között a nagytemplom felújítása, és a Nap utcai templom alapítása fűződik nevéhez. 1937-ben, a plébánia épületegyüttese mellett létrehozta a Katolikus Kultúrházat. Politikai pályán is mozgott.