C év évközi 13. vas 2022 - Jézus ereje Lk 9,51–62
„Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem, hogy megmentse.” Lk 9,51-62. – mondta Jézus a prófétai haragra gerjedt Jakab és János apostolnak. Az evangélium ajándék, - befogadható és elutasítható, - a belső ereje hat.
A zsidók szemében a szamaritánusok gonosz eretnekeknek számítottak, akikkel tilos volt még érintkezni is. Erre persze, válaszképpen, a szamaritánusok is utálták a zsidókat.
Jézus teljesen felülemelkedett e viszályokon. János evangéliuma írja le barátságos beszélgetését egy szamariai asszonnyal (Jn 4). Jézus feltámadása után pedig az István vértanú köréhez tartozó Fülöp végzett sikeres keresztény hitterjesztő munkát a szamaritánusok között (ApCsel 8,5–25).
A mai evangélium a Jézus utolsó jeruzsálemi útján történt eseményt idéz fel. Jézus megy Jeruzsálembe, meghalni az egész világ üdvösségéért. Útja Szamarián vezet keresztül. A jeruzsálemi templomba zarándokoló zsidókat különösen gyűlölő szamariaiak nem hajlandók szállást adni a zarándokcsoportnak. Az apostolok közül ketten, Jakab és János, a két nép közötti ellenségeskedés lelkületétől vezetve, azt kérik Jézustól, hogy büntetésképpen szálljon le tűz az égből, és pusztítsa el ezeket a szamariaiakat, ahogyan a Királyok könyve szerint Illés próféta kérésére égből alászálló tűz emésztette el annak idején az Illés elfogatására küldött katonákat.
Jézus lelkülete azonban egészen más, mint Jakabéké vagy Illésé volt. Megfeddi a bosszúvágyó apostolokat. Jézus csodái mindig gyógyító, életadó csodák, isteni erejével sohasem bánt vagy öl meg embereket. A szállás kérdését Jézus úgy oldja meg, hogy tanítványaival továbbvándorol, míg nem talál egy olyan falut, ahol szívesen befogadják.
Jézus követése 1400-ban született egy könyv, Kempis Tamás írta, a címe Imitatio Christi. Magyarra így fordították le: Krisztus követése. Azonban a szó szerinti fordítás többet fejez ki. Imitáció, imitál, mi is ismerjük ezt a szót, azt jelenti, hogy utánoz. Tehát „Krisztus utánzása” a címe ennek a könyvnek, ha szóról szóra akarjuk lefordítani. A könyv célja, hogy rábírja az olvasót: úgy alakítsa, formálja a lelkét, hogy aztán imitálni, utánozni, követni tudja Jézust. Mi nem a középkorban, hanem most, a 21. században élünk, nekünk itt kell követnünk Jézust. Jézus a mai evangéliumban a három, őt követni akaró személy esetével a XXI. századi embernek is elmagyarázza, mit jelent őt követni, mit jelent az ő életét utánozni, imitálni. Az első esetben Jézus azt tanítja meg nekünk, hogy aki őt követi, annak a sorsa hasonló lesz az övéhez. Egy magabiztos személy lép oda Jézushoz. „Követlek, bárhová mégy.” Rendben, de van úgy, hogy nincs hol aludnom – mondja Jézus – , ez a sors neked is kijuthat. Jézust nagyon sokan kigúnyolták, áskálódtak ellene új tanítása miatt. De ugyanakkor éppen emiatt sokan megszerették, kedvelték őt. Ez a helyzet ma is a Jézust utánozni akaró emberrel. Osztozik Jézus sorsában. Ez az első dolog, amit Jézus a lelkünkre köt, ha őt követni akarjuk. A második esettel azt tanítja meg nekünk, ma élőknek, hogy ne húzzuk az időt, ha követni akarjuk őt. Hallottuk, hogy akit megszólított Jézus, még haza akart menni, csak azután Jézussal tartani. Mennyien húzzák, halasztják az időt Jézus utánzásában, követésében. Majd idős koromban. Most nem érek rá. Nincs időm. Majd ráérek imádkozni nyugdíjas koromban. Nem biztos, hogy lesz idős kor. A harmadik esetben azt tanítja meg nekünk Jézus, hogy előre kell nézni, rá kell koncentrálni, amikor őt akarjuk követni. Azt az értékrendet, azt a tanítást kell követnünk, amelyet ő kínál fel nekünk. Tehát ne azokat kövessük, akik behízelgő és szellemileg könnyen emészthető módon szólnak az emberekhez, igyekeznek őket manipulálni, és könnyed, laza, semmire sem kötelező, semmiért felelősséget nem vállaló, szórakozásközpontú életvitelre biztatják őket. Harmadsorban tehát csak Jézusra kell tekintenünk, hogy őt tudjuk követni: csak előre kell néznünk, nem pedig visszafelé és más irányokba. Érdemes a három személy valamelyikének helyébe képzelni magunkat. Készek vagyunk-e határozottan indulni Jézus nyomában? Készen állunk-e, hogy azonnal, késlekedés nélkül kövessük őt? Jézus érthető módon világosít fel követésének mikéntjéről, amely egy mondatban így hangzik: Vállalva a közösséget Jézussal, vállalva az ő sorsát is, nem késlekedve, nem visszafelé tekingetve kell Jézust követnünk és utánoznunk.
Befejezésül a református énekeskönyv egyik énekével imádkozom meg a mai vasárnap Jézus követését (Ref. 434. ének)
Vezess, Jézusunk,
S véled indulunk.
Küzdelemre hív az élet,
Hadd kövessünk benne téged;
Fogjad a kezünk,
Míg megérkezünk.
Adj erős szívet,
Hogy legyünk hívek.
És ha terhet kell viselnünk,
Panaszt mégsem ejt a nyelvünk;
Rögös bár utunk,
Hozzád így jutunk.
Sebzett szívünk majd
Mikor felsóhajt,
Vagy ha másért bánat éget,
Adj türelmet, békességet,
Reménnyel teli
Rád tekinteni.
Kísérd lépteink
Éltünk végéig,
És ha roskadozva járunk,
Benned támaszt hadd találunk,
Míg elfogy az út
S mennyben nyitsz kaput.
Úgy legyen: Ámen!